|
| Téma: Valami nagy-nagy rendet kéne rakni ! |
|
| Rendes Kis |
|
 Ó idők, ó erkölcsök!
Történettudósok szerint a 17. század második felében és a 18. század folyamán az európai hadviselést egyfajta humanizmus hatotta át annak köszönhetően, hogy a kirobbanó konfliktusok alkalmával hivatásos katonák hadakoztak a harctereken, a hadviselést pedig a szemben álló felek igyekeztek szűkebb terültekre korlátozni, az anyag- és emberveszteséget pedig minimalizálni.
Hasonló jellemvonásokat véltek felfedezni a korabeli diplomácia területén is, hangsúlyozva, hogy a korszak békekötései a kényszert háttérbe szorító, indulatmentes alkudozásokon, kölcsönös területi engedményeken és a veszteségeket méltányosan kiegyenlítő kárpótlásokon alapultak. Az indulat és bosszú nélküli háborúnak és békekötésnek a napóleoni háborúk vetettek véget, a két világháború és az azt követő szerződések idején pedig az indulat, ingerültség, az ellenfél teljes megsemmisítésének vágya a tetőpontra hágott.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=128135&cim=o_idok_o_erkolcsok |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Tévhitek – A zsidóság szerepe a kommunizmusban. A zsidók nagy többsége elutasította a kommunizmust.
A zsidóság és kommunizmus kapcsolata számos történetet, tévhitet és mítoszt szült. A zsidókról a kommunizmusban betöltött szerepük miatt, az a téves felfogás alakult ki, hogy ők nemcsak a kommunista diktatúra vezető csoportja volt, hanem Európában az egész baloldali mozgalmak a kezdeményezésükre és tevékenységüknek köszönhetően alakult ki. Ez a tévhit annak köszönhetően fogant meg, hogy a zsidóság mind a 19-20. századi szocialista, kommunista szervezeteiben, mind pedig a kelet és közép európai kommunista pártrendszerben nagyobb számban képviseltette magát. Ennek bővebb kifejtését Magyarország, illetve később Románia esetével fogom szemléltetni.
A dualizmuskori Magyarországon (1867-1914) 20 milliós lakosa közül 1 millió volt zsidó, azaz a lakosság 5%-át tette ki. Budapest lakosságának 23%-a (200.000 fő) volt zsidó. Itt érdekességként megjegyzendő, hogy a budapesti zsidó lakosság nagy számának köszönhetően alakult ki a Judapest elnevezés, amelyet Prohászka Ottokár használt először 1921-ben.
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=127724&cim=tevhitek_a_zsidosag_szerepe_a_ko ... |
|
| Rendes Kis |
|
 A világ legszegényebb államfője
... az uruguayi José Mujica. Megválasztása után „Pepe" nem költözött be az elnöki palotába, hanem felajánlotta az üresen álló épületet a montevideói hajléktalanoknak, arra az esetre, ha ítéletidő esetén betelnének a város hajléktalanszállói. Mujica mind a mai napig vidéki házában él, zöldség és virág termesztéséből teremti elő napi betevőjét.
Farmja, három traktora és egy régi Volkswagenjének piaci értékét 44 millió forintban állapította meg az uruguayi adóhivatal. Ezen felül az elnök fizetésének – mintegy 2,6 millió forint – 90 százalékát civil szervezeteknek adományozza. Elnöki terminusa végén az exállamfőknek járó tiszteletdíjból iskolát kíván építtetni.
„Nincs szükségem a fizetésemre – így is bőven megtermelem, amire igényt tartok".
... www.facebook.com/czettner.katalin |
|
| Rendes Kis |
|
 Lendületben a fiatalság?
Egyre nagyobb szerepet kapnak, illetve vállalnak az ifjúsági mozgalmak. Céljuk, hogy ösztönözzék a fiatalokat a közéleti szerepvállalásra, a közösségért való tenni akarásra. Eredményeik azt mutatják, hogy a fiatalságnak van ereje, van helye a közéletben.
Számos ifjúsági mozgalom alakult az elmúlt években. A Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács például 2007-ben alakult. Olyan fiatalokról szól, akik közösségük kiteljesüléséért próbálnak valamit tenni – tudtuk meg Csép Éva Andreától. A MIET elnöke ugyanakkor a szervezet önkormányzati szerepvállalásról is beszélt.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=127277&cim=lenduletben_a_fiatalsag_video |
|
|
| Rendes Kis |
|
... huszonöt esztendővel ezelőtt életemnek azt a nehány esztendejét éltem, amikor otthonomban szabad embernek érezhettem magam. Ne feledjék, én Erdélyben nőttem föl, az erdélyi felszabadulás tett engem egyenrangú európai emberré, nehány nagyon rövid esztendeig. S abban az időben, pontosan huszonöt esztendővel ezelőtt én letettem a honvéd-esküt, felesküdtem erre a zászlóra, felesküdtem, hogy megvédem ezt a zászlót életemmel, és megvédem a magyar nemzetet. S kedves honfitársaim, engem azóta sem mentett fel senki ez alól az eskü alól.
Amikor összeomlott szemünk láttára Erdély, sokad magammal, akik erdélyiek voltunk, bevonultam a parancsnokságra, Veress Lajos altábornagy irodájába, és tisztelettel kértük, szereljen le minket, hogy mehessünk haza, hogy maradhassunk otthon, bármi is történjék Erdéllyel. Mert ott a helyünk, mert az erdélyi nép a mi népünk, a mi vérünk. S mint ahogy azelőtt is, a Román Királyság megszállása alatt is, képesek voltunk „ahogy lehet" élni és ahogy lehet védelmezni a magyar népet, ugyanúgy – azt gondoltuk – meg fogjuk tudni tenni ugyanazt a Román Köztársaságon belül is. 38-an jelentkeztünk, tisztek ezzel a kéréssel. Veress Lajos altábornagy könnyes szemekkel szorított kezet 37 kézzel, és hazaengedte őket azzal: „Éljetek, ahogy tudtok, és holtatokban is maradjatok meg jó székelyeknek." Nekem azonban nem nyújtott kezet, nekem azt monda Veress Lajos akkor, a kolozsvári Hadtest Parancsnokságon: „Téged pedig nem engedlek el. Reád kötelességet adok. Neked ki kell menned Nyugatra, szembe kell fordulnod azzal a viharral, ami bennünket elsodort, és meg kell mondd a Nyugat népeinek, hogy mi történt velünk."
Így kerültem én ki szabad földre, honfitársaim. Én nem menekültem semmi elől, én feladattal jöttem, s ahogy a parancsot kaptam: szembefordultam a széllel, mint a havasi farkas, magamban, egyedül – és azóta is jövök.
Visszajöttem a rontás nyomán Amerikába. És rájöttem arra, hogy hiába próbáljuk meg elhitetni magunkkal, hogy a rontás Keletről jött. Nem igaz. Ha egyedül Keletről jött volna a rontás, puskával a kezünkben elbántunk volna vele. A rontás Nyugatról jött. És én, mint a komondor kutya visszajöttem a rontás nyomán egészen idáig, a szép nagy, dicsőséges Amerikába.
Miután mint magyar író hiába álltam volna ki a pódiumra itt, hiába mondtam volna meg az igazat, mert a kutya sem hallgatott volna reám.
Elvállaltam hát a természetemmel ellenkező módon, egy – a természetemmel ellenkező – állást. Utálok tanár lenni, utáltam a tanárokat, amikor gyerek voltam, s azóta sem szeretem őket, magamat beleértve.
Az igazság azonban az, hogy visszajőve a rontásnak nyomán, a nyom nemcsak Washingtonig vezetett, de azon túl is, az amerikai egyetemre.
Beépítettem magamat ennek az országnak az intellektuális kereteibe, és megismertem a titkot, a maga meztelen igazságában. Ami pedig annyira hajmeresztően egyszerű, hogy el sem tudtuk képzelni.
Ennek a nagy gyönyörű gazdag országnak, ennek a nagylelkű, szorgalmas, derék népnek a politikusait nem érdekli sem a magyar igazság, sem a román igazság, sem a kongóbeli igazság, sem az ilyen vagy amolyan igazság. Egyetlen egy dolog érdekli csak, hogy mához két évre, három évre vagy négy évre hány szavazatot kap.
Ami pedig a külpolitikában történt állásfoglalásukat illeti, azt valóságos amerikai praktikussággal oldják meg. Berendelnek ennyi és ennyi egyetemi tanárt, mint tanácsadót, hogy azok mondják meg, hogy ki és mi a magyar, kié legyen Erdély, kié legyen Kongó, kié legyen ez vagy az.
Nagyon egyszerű és praktikus megoldásnak látszik. A baj vele csak az, hogy mielőtt a nagy határozásokhoz eljutottak, már voltak náluk sokkal élelmesebb emberek, akik ezt előre kitapasztalták jó idejében, és még az I. világháború előtt ellepték az egyetemeket; pontosan 386-an. A vezetőjüknek szobra van itt, San Fransiscóban egy parkban, ma láttam, nagy elszörnyülködésemre.
Ezek az urak beleírták az amerikai tankönyvekbe, lexikonokba a maguk politikai célkitűzéseit, ezek az urak megírták vagy megíratták Európa, Közép-Európa és Kelet-Európa történelmét. És mindenki nagyon jól tudja ma már, sőt kacag is rajta, hogy amikor Nicolae Iorga professzor megírta a maga első román történelmét, és a Sorbonne francia professzorai azt mondták neki: „Ez lehetetlen, ennek semmi alapja nincs, hiszen nincs adat, amire ön hivatkozik, hiszen ez hazugság". Iorga pedig mosolygott, és azt mondta: „Nem törődöm vele, hogy hazugság vagy nem hazugság, addig amíg hasznos".
Ez sajnos igaz, és mindez hozzátartozik ahhoz a nagyon egyszerű és meztelen igazsághoz, hogyha én vitába kezdek amerikai tanárokkal a trianoni békével kapcsolatban és Jaltával és Teheránnal kapcsolatban, egyszerűen megvonják a vállukat, és azt mondják: „Hát amíg a csehek és a románok ezt tették itt nálunk, ti mit csináltatok?"
S erre nem felehetek semmi mást, csak azt, hogy nálunk olyan szép és jó volt az élet, hogy nyakig ültünk benne, kényelmesen, mint egy jó karosszékben, és nem törődtünk azzal, hogy mi történik a világban.
Kedves honfitársaim, sokszor azzal a félreértéssel fogadnak engem ilyen estéken, hogy én azért járom Amerika országútjait szabadidőmben, hogy elszórakoztassam a szegény honvágytól bánkódó magyarokat. Engedjék meg, hogy őszintén megmondjam, én ezért még egy kilométert sem utaznék. A szórakozás és a szórakoztatás ideje letelt. A 24.
óra ideje is letelt.
Hölgyeim és uraim, emlékeznek-e azokra a filmekre, miket hajdan láttunk fiatal korunkban? Rémtörténeteket: a hőst megfogják, megkötözik, bedobják valamilyen sziklabörtönbe, s a mennyezet lassan jön lefele borzalmas lassúsággal, az ember úgy érzi, hogy oda kellene ugrani, valamivel feltámasztani, egy villanyéllel, egy baltanyéllel, akármivel. A szabad világban, aki idejében odaérkezik, aki nem csak idejében odaérkezik, de veszi magának a fáradságot és kitartó buzgalommal megkeresi a sziklafalba rejtett szerkezetet, ami a mennyezetet kormányozza, kitanulja annak titkát és megleli azt a gombot is, amit meg kell nyomni ahhoz, hogy a mennyezet megálljon az utolsó pillanatban, mielőtt halálra morzsolja a rabot, s mely gombnyomástól kinyílik az ajtó, a rab megszabadul.
Kedves honfitársaim, a mi nemzetünk ilyen sziklabörtönben van ma. Nem vádolhatjuk a kommunistákat érte. Jó lenne, de nem vádolhatjuk, ők csak közbenső eszközök. Azt a börtönt megépítették már az első világháború előtt, a pokoli szerkezetet becsempészték a világtörténelem kőfalába Masarykék. S azóta se törődik azzal senki, hogy hol van az a szerkezet, mi a szerkezet titka és hogy lehet megállítani. Ma már ott tartunk hölgyeim és uraim, hogyha semmi nem történik, akkor ki lehet számítani majdnem matemetikai pontossággal, hogy mikor érkezik el az az idő, amikor már nem lesz többé magyar föld, amikor a magyar nemzet már nem lesz több, mint egy kis törzs valamilyen rezervációban az Alföldön, ahol majd a művelt nyugat népe belépődíjat kér az utazó idegenektől, hogy megmutathassák az utolsó európai indiánokat ...
Wass Albert, 1967, San Francisco
... http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=126433&cim=wass_albert_1967_es_san_ ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
Ablonczy Bálint: Gyurta Dániel hős – Régivágású és a miénk
ELÉG, 2012. augusztus 12., 6:32 ·
Ha néhány száz év múlva még létezik civilizáció és egyesek művelik a történészi mesterséget, zavarban lesznek korunk meghatározásával.
Ha néhány száz év múlva még létezik civilizáció és egyesek művelik a történészi mesterséget, zavarban lesznek korunk meghatározásával. De talán akad majd olyan kutató, aki nem gazdasági mutatók, háborúk, vagy járványok alapján foglalja össze a furcsa elődök világát. Neki ajánlhatnánk az elsőre meglepő definíciót: a XXI. század eleje egy hősök nélküli kor.
A mostani alighanem az első olyan időszak a világtörténelemben, amikor az emberfeletti teljesítmények, életutak sokszor nem lelkesedést vagy csodálatot, hanem gyanakvást váltanak ki. Ebben bizonyosan szerepe van a sajtónak, és még inkább a Földet összezsugorító internetnek. Villámgyorsan értesülhetünk arról, hogy a világ túlvégén az államférfinak tartott politikus saját zsebre dolgozott, az író ellopta más gondolatait, a csodacsatár bundázott. Ha önzetlen kezdeményezéssel, nagy eredménnyel találkozunk, máris gyanakodni kezdünk, mondván, valaki biztos át akar verni minket. Pedig lelkünk mélyén alighanem ennek ellenkezőjére vágyunk. Nem különbözünk a tábortűz körül gyülekező őseinktől, akik nemzedékeken át újra és újra megtanulták mitikus hőseik, hadvezéreik cselekedeteit. S alighanem lebunkózták azt, aki közbeszólt, hogy a dicső felmenő lovakat lopott.
Talán éppen nihilistává nevelő médiavilág és a nagy tettek, nagy emberek iránti vágyakozás között fennálló feszültség magyarázza a honi Gyurta-lázat. Előttünk áll egy úszó, aki már 15 évesen a legnagyobbak között versenyzett, aki felállt kudarcai után. És aki megható olimpiai győzelme után szabatos, szerény mondatokban beszél a világ legegyszerűbb, ámde leginkább túlbonyolított dolgairól: erőfeszítés, munka, siker, felelősség, mesterek, család, nemzet. Aki élete kiemelkedő pillanataiban, egy ország szeretetében fürdőzve is az elhunyt barátra gondol, és elküldi aranyérme másolatát a nemrég meghalt norvég sporttárs családjának. Nem élnénk e hősök nélküli korban, ha az internet mocsarából és nagy lapok publicisztikai rovatából nem bugyborékolnának fel a fanyalgók, a támadók, a politikai sandítók, a milyentizenötmilliózók.
Szerencsére ők már mindörökre eltörpülnek egy 23 éves fiatalember zsenialitása mellett. Gyurta Dániel olyan, amilyennek — ne féljünk a szótól — Magyarországot látni szeretnénk. Szerény, magabiztos, öntudatos, soha nem adja fel és legfőképpen: győztes.
Gyurta Dániel hős. Régivágású és a miénk.
A tisztelet kijár neki.
... www.facebook.com/notes/el%C3%A9g/ablonczy-b%C3%A1lint-gyurta-d%C3%A1niel-h%C5 ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Látásrontó szemüveggel a női idomok ellen
Látásrontó szemüveget árulnak Izraelben ultraortodox vallású zsidó férfiak számára, hogy megkímélhessék magukat a – hitük szerint – túl lengén öltözött nők látványától.
Az ultraortodox vallás életmódszabályai szerint tilos kapcsolatba kerülnie férfinak és nőnek a saját házastársán kívül. Ilyen okból a buszokon elkülönítve utazik a két nem, de még a járdákon is szeparáltan gyalogol azokon a településrészeken, amelyeket az ultraortodoxok tartanak „ellenőrzésük" alatt.
A látáshomályosító szemüvegeknek köszönhetően immár nyugodt lélekkel léphetnek a legények és férjek a szomszédságukon túli kerületekbe, amelyekben nem csak nyakig begombolkozott, bokáig érő szoknyájú és csuklóig nyúló ruhaujjú nőkkel szembesülhetnek.
A találmány hátránya, hogy „hatótávolsága" több méter. A szemüveges férfi az orránál jó néhány méterrel lát tovább a szerkezettel is, hogy ne menjen neki semminek és senkinek, és csak eme láthatáron túl kímélődik meg – a homályosító rétegnek hála – a lengén öltözött nők látványától.
A szemüveg ára igen szerény: 1400 forint.
A lakóövezetüket elhagyó férfiaknak egyébként mélyen arcba húzott csuklya is erősen javallott az ultraortodox regulák szerint, hogy még a szemük sarkából se kelljen látniuk olyasmit, amit hitük szerint nem is szabad.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=124670&cim=latasronto_szemuveggel_a_noi_idomok ... |
|
| Rendes Kis |
|
Az intézményrendszert sem könnyű átalakítani, de az emberek gondolkodását, világképét befolyásolni sokkal nehezebb, nemzedékek során áthúzódó feladat. A mai magyarok többsége a kádári szocializmusban nőtt fel, s a fiatalok jelentős része 1990 után is ezt az értékvilágot ismerhette csak meg. Ennek oka igen egyszerű: a pedagógusok többsége ugyancsak a balliberális világmagyarázatot tanulta, sőt a felsőoktatásban és a tudományos intézetekben ma is ez a nézetrendszer számít modernnek, haladónak, legfeljebb kissé fellazították a marxizmus–leninizmus téziseit. Sarkítva: Lukács György nagy ember volt, Prohászka Ottokár gonosz „protonáci”. A humán szakokra ritkán juthatott be az uralkodó ideológiával nem rokonszenvező fiatal, a „reál” szakokon valamivel könnyebb volt a helyzet, mert a tudás és a teljesítmény e pályákon kevésbé pótolható lelkes baloldalisággal (bár bőven akad példa erre is). A filozófia, szociológia, politológia, a közgazdaságtan, az irodalomtudomány szakmai utánpótlása néhány ritka kivételtől eltekintve ma is a régi gárdán múlik, és finoman szólva nem jó ötlet Wass Albertből vagy Nyirő Józsefből írni szakdolgozatot Kertész, Nádas vagy Esterházy helyett, kivéve persze, ha előbbiekről ismételten kimutatják, mennyire fasiszták és giccsesek. Ez a szocialista utóvédharc emberileg érthető, hiszen jól felépített hatalmi struktúráról, tekintélyről, egzisztenciáról van szó, és egyszerűbb arról panaszkodni, hogy üldözik őket, mint bevallani, hogy „nem bontották ki az igazság minden részletét”, mondjuk a dicső Tanácsköztársaságról vagy 1956-ról. Nacionalista, keresztény kurzust emlegetnek, pedig csak a nagy hazugságok helyesbítése folyik, nincs itt semmiféle Kulturkampf, csak gyomirtás. Azon pedig kár csodálkozni, hogy a fiatalok többsége már nem vevő a balliberális ideológiákra – az értelmes fiatalok a teljes igazságra vágynak, mert az igazság szabaddá tesz. És csak az igazság tesz szabaddá.
Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap
... www.facebook.com/Elegahazugsagokbol?ref=stream |
|
| Rendes Kis |
|
Sajátos kategóriája Miłosznak a ketman. Eredetét tekintve az iszlám teológiából származik,
azt jelenti, hogy szélsőséges esetben – kényszer vagy fenyegetés hatására – akár
a hitét is megtagadhatja a hívő. A védekezés sajátos formáját alakíthatta ki a ketman segítségével
az értelmiségi, amikor a diktatúra nyílt színvallásra szorítja. Saját magával azt
2 0 1 2 . J Ú N I U S [ 67 ]
[ Kalandozás ]
KissGy.qxd 2012.05.18. 20:03 Page 67
hiteti el, hogy elfogadván látszólag – a nyilvánosság előtt mindenképpen – a hivatalos
ideológiát, részben annak ellenére kísérel meg bizonyos értékeket átmenteni. A ketman
művelője úgy érezhette, hogy bár ki van szolgáltatva a hatalomnak, ám ugyanakkor
a maga módján megpróbál túljárni az eszén. Ilyen alapon lehetett például belépni
a pártba azzal a meggondolással, hogy a dolgokon csupán belülről lehet változtatni.
... http://www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20120720-07320.pdf
... www.facebook.com/attila.botar.1 |
|
| Rendes Kis |
|
 Én vagyok a felelős!
Az irodám ajtajára jó pár éve fel van írva a következő kijelentés: Én vagyok a felelős!
Egy előadás alkalmával jegyeztem le, és igazából magam figyelmeztetésére tettem ki, hogy amikor elvonulok és becsukom az ajtót, jusson eszembe a felelősségvállalás fontossága. Megtanultam, ha azt szeretném, hogy boldogság, szeretet, öröm és lelkesedés legyen életemben, akkor ezekre a pozitív érzelmekre kell figyelnem. Ha én akarom irányítani a dolgokat és szabadon akarok élni, mindenért felelősséget kell vállalnom.
A felelőtlen magatartás az irányítás és szabadság hiányához vezet, és külső erők áldozatának tartjuk magunkat, elhatalmasodnak rajtunk a negatív érzelmek. Melyek ezek? Félelem, kétség, harag, gyűlölet, utálat, irigység, bűntudat. Megfigyeltem, ha valaki ezek közül bármelyik „csapdájába esik”, mindegyre igazolja önmagát a környezete, sőt önmaga előtt is. Gyakran bizonygatja, hogy miért érez úgy, ahogy és minél többet beszél róla, annál inkább azonosul a helyzettel, míg végül érzelmileg is teljesen belebonyolódik. Íme, egy példa: http://erdely.ma/publicisztika.php?id=123321&cim=en_vagyok_a_felel%C5%91s |
|
|
| Rendes Kis |
|
Csendes forradalom
... A globalizáció gazdasági hatalom, annak koncentrációja. Egyetlen mód van a megdöntésére: ha bojkottáljuk mindazokat a vállalatokat, pénzintézeteket, kereskedelmi egységeket, amelyek fennmaradását biztosítják. Nem bezúzni kell a McDonald's ablakait, hanem nem kell ott enni. Nem tiltakozni kell a globalizáció ellen, hanem nem pénzelni azt! Jogunk van hozzá ...
Gyarmati Szilvia
Címkék: neoliberalizmus média elnyomásban
... http://varaljaszovetseg.blog.hu/2012/07/20/_118_csendes_forradalom |
|
| Rendes Kis |
|
 Globális változások: valóban megkezdődött a hét pecsét feltörése?
... Napjainkban egy hatalmas lelki vihar, egy globális felfordulás előszelét érezzük, amely itt is, ott is feltámad, majd világméretűvé válik. „A mindenhatóság lehelete fölkel ellenük és forgószél módjára széthányja őket. Az istentelenség így pusztává teszi majd az egész földet, és a bűn felforgatja az uralkodók trónját.” (Bölcs 5,23)
A Szentírás szerint a hitehagyás törvényszegése hozza elő e globális felfordulás törvényszegő vezetőjét, az Antikrisztust (ld. 2Tessz 2,3), de ez vezet végül Isten Báránya teljes uralmához.
... http://erdely.ma/hitvilag.php?id=123315&cim=globalis_valtozasok_valoban_megke ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Talán majd egyszer hableányt tetováltatok a mellemre
A nyári vakáció egyik reggelén csengettek az ajtón, az egyik lányunk jött vissza az otthonba. Örömmel ugrott a nyakamba s kérdezte: „Mikor megyünk a táborba?" A kislány egy hosszú tanév után nagyon vágyott hazamenni a szüleihez.
Hazavittük a Dévától 200 km-re levő otthonába, de pár nap múlva visszajött, mert – telefonáltam! „Jöjjön, mert megyünk táborba". Hogy mondjam meg, hogy nem igaz, hogy nincs is semmiféle tábor, csak nem kellesz otthon, és igazából egy kegyes hazugsággal postáztak vissza tégedet?
Így most itt vagyunk a Csónakos partján, „táborozunk", hogy ne csalódjon, ki tudja hányadszor a gyermek. Ülök a víz partján és nézem a csapatomat. Forr a víz, én folyamatosan számolom a fejeket. Mind megvannak.
Egyszerre jönnek mellém, hozzám bújnak, mesélnek. Az egyik negyedikes lányunk megkér, hogy tetováltassak szép hableányt a mellemre. „Miért?" – kérdezem. „Mert apukának is egy olyan volt. – És elindul egy csacsogó kispatak – Az én apukám nagyszerű apa volt. Igaz, hogy sokat ivott, s egyszer, mikor korbáccsal megvert, kiütötte az egyik szememet. Nem akarta. Utána apuka is sírt, bánatában nagyon berúgott. Anyuka, mikor két éves voltam, akkor halt meg. Öngyilkos lett, mert sokat k...ott. És apu őt is megverte. De én nem leszek k...a."
Hallgatok, magamhoz szorítom e szép szőke kislányt. Ő csak beszél. Elmondja, hogy mennyi rossz ember van, és hogy az apukát olyan sokan 'bizgették', míg fogadásból megivott két liter vodkát. „Apukám olyan rendes volt, utolsó cseppig megitta, mert az ember, amit ígér, azt meg kell tegye, úgy-e? Apuka sokat hányt és meghalt."
Hallgatunk, a tó vize egykedvűen fodrozódik. Nagyon sok mondat van az életünkben, mit nem tudunk befejezni.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=123171&cim=talan_majd_egyszer_hableanyt ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Halállal lakolhatnak
megadjagabor | 2012.07.18. 07:02
A kereszténység kétélű fegyver lett a politikai vitákban. Egyrészt megvetés tárgya, lásd az Amerikai Magyar Népszava fröcsögő tollú szerzőjét, aki afféle világméretű katolikus összeesküvést lát minden mögött (legfőként a magyar kormány mögött, ami mulatságos, tekintettel a fideszes derékhad vallási pedigréjére). Másrészt a béketáborozók bunkósbotjává válik abban a pillanatban, amint nekik nem tetsző nézetekkel találják magukat szemben. Persze rengeteg átmeneti álláspont létezik, ezért a mainstream gyakran váltogatja nézeteit: egyszer felháborodik a „pedofil papokon”, és a racionalitás útját követve adna ingyen ötleteket az Egyház reformjához, másrészt számon kéri a keresztény hitelveket a gaz gyűlölködő jobbosokon, ha úgy adódik. Ugyanaz a szabadgondolkodó, aki röhög a keresztények pietas-án, megrökönyödik azon, ha a keresztény mégsem ilyen. A hippi-filozófiát a keresztényeken számon kérő ugyanis elborzad, ha utóbbiak idézik neki a Máté 10,34-et: http://konzervatorium.blog.hu/2012/07/18/halallal_lakolhatnak |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Aszondod, valami maffia-ügybe tenyerelt bele ??
Jó volna kideríteni, legalább hadd legyen hős szegény gyerek ... |
|
| onodij |
|
|
Gyanítom hogy kifigyelték -rendőrségi ügy kapcsán... hisz ha igaz a háza előtt tuszkolták be ama autóba ! Más van itt a háttérben mint egy magányos szatír cselekménye ! |
|
|
|
| Tovább ... |
|